Örömmel jelenthetem, h. a kurd (?) esküvő még tart, és h. időközben valami húros hangszer is csatlakozott a bulihoz, amely nagyjából olyan hangokat ad ki, mintha egy vízilovat nyúznának elevenen.
Én nem értem, h. a dobos hogy bírja, mert tényleg EGÉSZ NAP püföli a dobot... és tegnap is püfölte, nincs ennek izomláza? Vagylehet, h. több dobos van, és váltják egymást...
Mindegy, nem ez a lényeg, hanem az, h. Fatma hirtelen jött elhatározása során holnap insallah kora reggel Izmirbe megyünk, Fatma húgáékhoz látogatóba. Mivel többnyire a szomszéd utcából sem találunk haza kocsival (szó szerint vegyétek), Izmir pedig 9 órányi út innen, vannak némi kétségeim a projekttel kapcsolatban, de insallah nem lesz gond. Mindenesetre, ha soha többet nem láttok, az Ankara - Izmir közötti országúton bolyongunk valahol.
Nem tudom, h. ott lesz-e net, de szerintem inkább nem. Ezért a további beszámolókat akkor tudom csak feltenni, ha netközelbe jutok, és mailt is csak akkor tudok írni-olvasni.
Addig is minden jót mindenkinek, a Mindenható Allah vezessen minket, és az Ő áldása legyen a Prófétán, a családján és a társain.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment