Wednesday, July 23, 2008

Konya es utana

Konya és utána

Allah, a Kegyelmes és Irgalmas nevében.
Sok szeretettel köszöntök mindenkit ebben a beszámolóban . Internetnek egyelőre se híre, se hamva, tehát lehet, h. majd csak odahaza töltöm fel ezt a beszámolót… mindegy, azért megírom.
Bursából egy rettenetes, légkondi nélküli buszon utaztunk, ahol még az ülések is a szokásosnál szorosabban voltak… Haticével egészen összemelegedtünk az út során, úgymond… Este 10-kor indultunk, és reggel fél 7 körül érkeztünk. Útközben megálltunk egy autóspihenőnél, ahol volt mecsetszoba, tehát tudtunk elhamdulillah imádkozni rendesen.
Reggel, Konyába érve nem várt minket senki, fel kellett tehát hívnom vendéglátóinkat, akik közölték, h. nyugalom, éppen az autót keresik, amivel elénk tudnának jönni. Hamarosan meg is jelentek, beszálltunk, a csomagokat és a fiúkat bepakolták a raktérbe (szokás szerint), és elmentünk reggelizni, majd a vendégházba, ahol aludtunk délig, megebédeltünk, majd elindultunk Konyát nézni.
Konya még mindig gyönyörű, az újaknak is tetszett, én magam pedig mindig úgy érzem, mintha egy régi barátomat jönnék meglátogatni.
Estig ide-oda hurcoltak minket Konyában kocsival, majd visszamentünk a vendégházba. Rám még várt az a feladat, h. kimenjek este érkező vendégünk, Fatma elé – az a Fatma, aki nálunk lakott. Az idős, fehér szakállú bácsi, aki a vendégházra felügyelt, elvitt a villamosmegállóig kocsival, aztán, mikor Fatma megérkezett, visszakalauzoltam őt a házhoz. Mindenkit üdvözöl, és ajándékot is akart nektek küldeni, de sikerült visszavinnie magával Ankarába .
Másnap szabad programunk volt, vagyis egyedül mászkáltunk Konyában, ismét megnézve néhány mecsetet, és meglátogatva Hz. Mewlanát, és természetesen a piacot…
A buszunk este 10-kor indult (egyesek Bingölbe, mások Urfába, mi Isztanbulba). A bácsi mondta, h. kivisz minket a buszpályaudvarra, csak az a probléma, h. „autó van, ülőhely nincs”. Nem egészen értettük, amíg elő nem állt a vendégházat is működtető alapítvány platós-ponyvás teherautójával… Afra és Fatma, akik szemmel láthatólag nemigen lelkesedtek az ilyesfajta utazásért, előre ültek a bácsihoz a fülkébe, a fiúk, Hatice és jómagam pedig felmásztunk a platóra. (Mi természetesen zajosan követeltük, h. a fiúk forduljanak el, amíg mi felmászunk… ami meg is történt.)

Monday, July 14, 2008

Beszámoló:)

As-salamu alaykum,

Sok szerettel üdvözlünk mindenkit 2008 első beszámolójában! éppen gemlikben ülünk egy kertben, és kb 1 óra múlva indulunk Bursába, mert onnan megy a buszunk insallah Konyába, 22:30-kor. most ettünk egy halom szabad tűzön grillezett köftét, és fogtam 1 hatalmas, sziszegő bogárkát. a házigazdánk meg most hozott rengeteg szedret.

Az eddigi dolgaink teljesen máshogy alakultak mint terveztük, elhamdulillah, ennek ellenére jól vgyunk és jól érezzük magunkat. Nem volt földrengés :) és egyéb katasztrófa sem. Isztanbulban voltunk csütörtökig, onnan Gemlikbe jöttünk, és azóta 1, Burszában eltöltött napot kivéve itt is voltunk, 2 különböző helyszínen. Illetve ma elmentünk egy közeli kisváros strandját megtekinteni, hát, hagyjuk...

A lányok a következőt üzenik:
"Hiányoztok, és menjetek szohbetre keddenként. Strandra viszont ne menjeteket. És locsoljátok a virágokat." És Afra szerint még a virágokat is locsoljátok...

Az idő rettenetesen meleg, 37-38 fok, az a pozitívuma viszont megvan, h. mindig fúj a szél, ezért annyira nem érezni. Isztanbul gyönyörű, mint mindig, és én személy szerint nagyon várom Konyát. Holnap reggel érünk oda insallah, kb. 10 óra a buszút Bursából.

Eddigi itt-tartózkodásunkat leginkább a vendégeskedés és a mérhetetlen mennyiségű étel és édesség elfogyasztása jellemezte. emellett voltunk persze mecsetekben is :) különösen Isztanbulban rengeteget mentünk.

Konya után insallah visszatérünk Isztanbulba. Én még 2 hetet itt leszek insallah. nem tudom, hogy lesz internetem, de ha tudok, insallah írok ide a blogrA. TI MEG KOMMENTELJETEK NEKÜNK INSALLAH :).

Most hoztak kábé másfél köbméter sütikét a néhány mázsa köfte után, úgyh. kilépek. Ne feledkezzetek el rólunk a fohászaitokban. A Mindenható Allah segítsen minket, és az Ő áldása legyen a Prófétán, a családján és a társain.

Halima