Tuesday, July 10, 2007

Képek...

Közkívántra, néhány kép!

Errefelé lakunk (mst még, holnaptól már a kurzuson, vége a lazsának):

















Érik a szilva:















A fa a kertünkben, amin egy tőről nől ki, kétféle dolog:


















Kurzusmacskák :)

Monday, July 09, 2007

Beragadtunk

As-salamu alaykum wa rahmatullahi wa barakatuh.

Talán csodálkoztok, h. miért írok ilyen gyakran, de azért mert, itt van Iternet, és nem tudom, h. a továbbiakban is lesz-e.

Ma Üsküdarban beragadtunk. egy 30 személyes kisbusszal járunk-kelünk, és Üsküdar utcáin többynire még személykocsivan is művészet közlekedni. NAgyon szűk, macskaköves, brutális meredek utcák. És ma az egyik sarokra úgy parkolt le egy kisbusz, hogy nem tudtunk tőle kanyarodni. A sofőr az utolsó pillanatig próbálkozott, addig, amig az két jármű a szó szoros értelmében egymásnak szorult. akkor megállt, és se előre, se hátra, mert ez persze a lejtő tetején történt, és ha kiengedi a kéziféket, h. bármerre is elinduljunk, akkor már akár 5 centi gurulástól is elvisszük a másik buszt...

Kb. fél órát álltunk és dudáltunk... Amit a környék lakossága érdeklődve nézegetett, az ablakokba és erkélyekre könyökölve. aztán a soför kiszállt, én már azt hittem, h. elege van, és otthagy minket buszostól, de nem, bement a parkba, keresett két nagy követ, és a kerekek alá passzírozta, h. ne guruljunk le... és így végül is ki tudtunk hátrálni a helyzetből, és csak mintegy félórás késéssel érkeztünk a másik kurzusra, amelyről, ha jól emlékszem, már bátorkodtam említést tenni. pont a naplementi imára értünk haza.

Holnap insallah 8-ra jön értünk a busz, és megyünk a kurzusra, a "sajátunkra", merth. vége a szórakozásnak, és jön a munka. kezdődik holnap a tanfolyam. még nem tudom, hányan leszünk, és mit fogunk tanulni, de insallah majd tudósítok.

És most, szokás szerint, jöjjön a gyik, ami még mindig nem egy pikkelyes állat, hanem a gyakori kérdések:

0. Jól vagyunk, elhamdulillah.
1. Nagyon meleg van most éppen.
2. Nincs semmi robbantáshoz hasonló esemény sem. A legközelebbi hasonló dolog az volt, h. valaki elejtette a poharakkal teli tálcát a konyhában.
3. A dinnye kb. 40-50 ft-nak megfelelő lírától indul. Én csak egyszer ettem, az jó volt, de azóta még mindig nemigen tudok enni.
4. Hárman vagyunk most magyarok, de egyikünk szerdán hazamegy insallah.
5. Nem ettem még fagyit. Tegnap volt, de nem tudtam enni belőle.

No, emgyek insallah, valai esemény készülődik. Üdvözlünk mindenkit, és amit lehet, megint jelentkezem insallah. a Mindenható Allah vezessen minket, és az Ő áldása legyen a Küldöttön, a családján és a Társain.

Halima

Könyvrészlet

(Megjegyzés: Khidr egyesek szerint próféta volt, másik szerint a Mindenható Allah barátja, bölcs ember, aki Mózes próféta tanítója volt.)

Egy elbeszélés szerint közös utazásuk alatt Khidr azt mondta Mózes prófétának: „Ha türelmes lennél, számtalan lenyűgöző dolognak lehetnél tanúja”.
Ez nagyon felzaklatta Mózes prófétát, ezért tanácsot kért Khidrtől, aki azt mondta: „Tanuld a vallással kapcsolatos tudást, azért, hogy aszerint cselekedhess, és ne azért, hogy tiszteletet vívj ki magadnak. Segíts az embereknek, ne árts. Mosolyogj, ne légy komor. Ne fáradj felesleges dolgokkal. Ne nevess, hacsak nincs rá valódi okod. Ne kritizáld azokat, akik bűnbánatot tartanak a bűnökért, amelyeket a múltban követtek el. Amíg csak élsz, sírj a bűneid miatt. A mai munkát ne halaszd holnapra. Mindig tartsd észben, hogy a sír lesz a végállomás. Soha ne feledd, hogy akiben ma megbízol, az holnap elárulhat, és akiben ma nem bízol, az holnapra megbízhatóvá válhat. Bármit is csinálsz, légy elővigyázatos. Ha csak teheted, mindig segíts az embereknek.”
Akkor Mózes próféta azt mondta Khidrnek: „Nagyon hasznos tanácsot adtál nekem. A Legmagasztosabb Allah teljesítse ki az áldásait rajtad, és védelmezzen meg ellenségeidtől!”
Khidr pedig így felelt: „Akkor most te is adj nekem tanácsot!”
Mózes azt mondta: „Soha ne légy haragos. Ha mégis megharagszol, olyan dolgok miatt tedd, amelyek a Mindenható Allah megelégedése ellen valók. Soha ne szeresd ezt a világot, mert az evilág elveheti tőled a hitedet.”
„Rövid, de nagyon hasznos tanácsot adtál te is” – szólt Khidr - „A Legmagasztosabb Allah segítsen téged abban, hogy a legjobban szolgáld Őt, tegyen téged boldoggá, adja, hogy a többi teremtmény is szeressen téged, és küldje rád áldásait!” Mózes próféta pedig áment mondott erre a fohászra.
(Ez a részlet az új könyvünkből van, Mahmut Sami Ramazanoglu: Ábrahám próféta)

Hétfő (?) reggel

As-salamu alaykum wa rahmatullahi wa barakatuh.

Reggel van, fét tíz, azt hiszem, hétfő. Tegnap Osman Efendi előadásán voltunk, ami szokás szerint nagyon jó volt. Találkoztam az uygur Afrával, mindenkit üdvözöl, H., neked gratulál is, és azt üzeni, h. Allah áldjon meg benneteket. Utána hazajöttünk és szabad program volt, ami azt jelentette, h. teáztunk, kávéztunk, beszélgettünk, Interneteztünk. Kettőnknek van laptopja, Jackie ablának és nekem. (Emlékeztető 1: vele már harmadszor vagyunk együtt itt a kurzuson, amerikai hölgy, de a nagyapja természetesen magyar... Emlékeztető 2: az abla azt jelenti, h. nővér). Tehát a laptopokért folyamatos sorállás van, Internetezés, családi fényképek mutogatása stb. miatt. Most, a tegnapi szabad program (hajnalig beszélgetés, kávé/tea kíséretében) elég sokan még nem keltek fel, ezért nyugodtabban tudok írni. Bár ketten itt ülnek mellettem, és a másik laptopon próbálnak Internetezni, de az, tőlem kb. egy méterre, nem vesz jelet a vezeték nélküli hálózatról, az enyém viszont igen... Az előbb még én ültem ott, de megkértek, h. cseréljünk helyet. Most a belgák eléggé fel vannak háborodva, h. az enyém miért igen, az övék meg miért nem... Lehet, h. az én laptopomban jobb a hálózati adapter? Vagy ilyen nincs? Ha vmi szakértő olvassa, nyilatkozzon legyen szíves.

Megjegyzem, én is felkeltem 8-kor megnéztem, mennyi az idő, majd úgy döntöttem, nem kell feleslegesen hősködni, és visszaaludtam 9-ig... Ma 11-kor insallah megyünk látogatóba és ebédre egy másik kurzusra, ami valahol a város túlsó végén van, másfél óra az út a minibusszal. Én még mindig nem tudok enni, elhamdulillah.

Megyek, és insallah próbálok szerezni magamnak 1 bögre kávét. Üdvözlünk mindenkit, és ne felejtsetek el minket a fohászaitokban. A Mindenható Allah segítsen minket, és az Ő áldása legyen az Küldöttén, a családján és a Társain.

Halima

Sunday, July 08, 2007

Az első hét

Biszmillahirrahmanirrahím.
Asz-szalamu alajkum wa rahmatullahi wa barakatuh.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit az idei első helyszíni beszámolóban. Egyedül vagyok jelenleg, mert a többiek Burszába mentek, én meg nem, már 3x voltam, ami nem jelenti azt, h. nem mennék szívesen még akárhányszor, de kicsit betegeskedem, elhamdulillah, és nem mertem bevállalni az oda-vissza 6 órás buszozást.
Itt Isztanbulban jelenleg valami hihetetlenül ritka jelenséget figyelhetünk meg: esik az eső… nyáron ez igencsak különleges dolog. Az előbb még kint is álltam az erkélyen. Egy háromszintes házban lakunk kb. 18-20 lány, török, angol, amerikai, francia, orosz, kirgiz, spanyol, magyar – insallah nem hagytam ki senkit. Mi egy hatágyas szobában lakunk, ami elég kicsi, és a szekrények száma pontosan 0-val egyenlő, ezért elég rendetlen is… Minden lóg mindenhol. Viszont van a sarokban egy kandalló. Ennek rácsára szoktam teríteni száradni a törölközőmet. Úgy tűnik, néhány elég fontos dolgot otthon hagytam, pl. az adatkábelt, ezért a fotókat a telefonomról nem tudom áttölteni a laptopra, pedig lefotóztam nektek a szobát és a felhős eget is. Hoppá, támadt egy ötletem, infrán megpróbálom átnyomni.
Hmm… nincs infra a laptopon. Így jártunk. Akkor vissza az érdekfeszítőbb témákhoz. Hopsz, közben eszembe jutott, hova tettem az adatkábelt. Megvan. Mégiscsak lesz fotó, insallah.




Szóval, az érdekfeszítőbb témákról. A program úgy néz ki, h. a fiúkkal együtt kb. 25 fős csapatot minden nap viszik 1. valami Iszlámmal kapcsolatos helyre, 2. vendégségbe. Ez utóbbi természetesen masszív ételmennyiséget is jelent. A programok között pedig itthon vagyunk, a villában, és mosunk, beszélgetünk, teázunk stb. Különösebb rendszer nincs, páran el sem jönnek a különböző programokra, hanem maradnak itthon, és lásd mint fent. Vannak kisebb nyelvi problémák is, pl. spanyolul egy ember tud értékelhető szinten, és ha ő nincs itt, akkor a spanyol testvérünknek senki nem tud fordítani. Meg az is elég érdekes, amikor elhangzik egy előadásból pár mondat törökül, aztán 3-4 ember elkezdi magyarázni 3-4 nyelven, h. miről volt szó. Ami a könyveket illeti, egyelőre a táskámban, ill. az USB-drájvon lapítanak a kéziratok, még nem is tudja itt senki, h. egyáltalán léteznek. Insallah majd beszélünk valakivel róluk.
Még nem találkoztam senkivel, akit ismertek, mert én 2 nappal később érkeztem, mint a többiek, ezért azon a napon, amikor a kurzuson reggeliztek, nem voltam ott. Találkoztam Safiya hodzsával, aki szokás szerint nagyon kedves volt, bár kicsit felülbecsüli töröktudásomat… de én ettől függetlenül nagyon szeretem őt.
Most 10:21 van, és 10:40-re jön értünk a kocsi, insallah megyünk Korán-olvasós programra, az orosz lányok is itt maradtak, meg én. A többiek csak este jönnek Burszából. Azt hiszem, most kicsit abbahagyom, fel kéne öltözni, mert a „10:40”, lévén, h. Törökországban vagyunk, bármit jelenthet 10:30 és 11:30 között, és nem akarom, h. rám kelljen várni. Ha hazajöttem, insallah elmesélem, milyen volt a program.
Na, hazajöttem. Fél négy van. A vendégházba mentünk, ahol Hatice teyze tartott előadást, akivel együtt voltam Umrán, ott volt a lánya is, akivel szintén. Utána, mivel kisütött a nap és elállt az eső, Hatice teyze indítványozta, hogy menjünk át a Kösk kertjébe, ami egy sarokra van a vendégháztól, mivel O. Efendi úgysincs otthon, ezért teázhatunk a kertben. A „teázás” az természetesen nem egy csésze teát jelent, hanem annyi kaját, amiből egy falu jóllakna… én két napja szó szerint nem ettem semmit, csak a gyógyszereket, és amit előtte ettem, annak is csúfos vége lett, de természetesen nem utasíthattam vissza a gombás böreket… majd meglátjuk, mi lesz belőle…
Az idő kitisztult, sütött a nap, de nem volt túl meleg, és a kilátás a Boszporuszra szokás szerint gyönyörű volt. Láttuk O. Efendi madarait, akik két fehér galamb, és egy galambdúcban laknak a kertben. Kérdezte az egyik lány, h. van-e fiókájuk, Hatice teyze mondta, h. még csak fészket raktak, de O. Efendi mindennap felmászik a létrán, megnézni, h. van-e már benne tojás. Ezen úgy meghatódtam, h. majdnem elsírtam magam… csináltam képet a madarakról, h. ti is lássátok őket.


Előre is mondom, h. otthon hagytam a fényképezőgépemet, azzal a praktikus indokkal, h. akkor nem kell elemtöltőt sem cipelni… ezért a blogon látható minden kép a telefonommal készül(t). ha bárkinek bármi gondja van a minőséggel, forduljon bizalommal a SE ügyfélszolgálathoz.
Még nem vagyok 100%-os, kicsit megviselt ez a kiruccanás, abba is hagyom a beszámolót. Elnézést mindenkitől, akinek nem írok e-mailt, de most a blog van helyette. Ti azért írjatok, mert el tudom olvasni insallah . Várjuk a híreket otthonról!
PS: éjjel megcsípett kb. másfélmillió szúnyog… a többiek szerint nincs is szúnyog, persze, mert mind hozzám jött…
Szóval, erre a hétre ennyi. További jó nyarat mindenkinek! A Mindenható Allah segítsen és vezessen minket, és az Ő áldása legyen az Utolsó Prófétán, a családján és a Társain.

Monday, July 02, 2007

2007 nyara

As-salamu alaykum wa rahmatullahi wa barakatuh.

Sok szeretettel köszöntök mindenkit az idei nyár első bejegyzésében. Holnap indulok insallah, vagyis kedden. nem tudom, hogy lesz kint Internetem, de próbálok ismát több-kevesebb rendszerességgel posztolni.

Felszabadítottam a kommentezést, vagyis nem kell regisztrálni ahhoz, hogy írjatok. Arra kérnék minden olvasót, h. normálisan éljen ezzel. Tényleg, ha bántani akarsz, kellemetlenkedni, elrontani mások kedvét, akkor légy szíves menjél máshová. Ettől eltérő kommenteket azonban nagyon szívesen fogadunk :)

Mennem kell, mert még kabátot kell vasalnom... Nézzetek vissza gyakran insallah, és mindenkinek nagyon kellemes nyarat kívánunk!

A Mindenható Allah vezessen mindannyiunkat, és az Ő áldása legyen az Utolsó Prófétán, a családján és a Társain.

Halima