Saturday, September 02, 2006

Szombat

Biszmilláhir-rahmanir-rahím.
Asszalamu alajkum wa rahmatullahi wa barakatuh.

Az irodai geprol irok, nincs kedvem eloszedni a laptopot es USB-drivera masolni az irast. Szoval csak bizonyos ekezetek vannak, amiert elnezest kerek.

Tegnap este nagyon zuhogott az esö, es ma is szinte egesz nap esik. Delelott elmentunk meglatogatni Ayset, aki erdelyi es par eve itt el Isztanbulban. Hoztam neki konyveket. Mindenkit nagyon udvozol. Fohaszkodjatok erte, h. insallah egyszer tudjon jonni szeminariumra.

Majdnem az egesz napot együtt töltöttük. Persze, mivel evente ketszer tudunk talalkozni, ez is kevesnek tünt... Elmentünk együtt egy olyan helyre, ahova az 5 ev alatt, miota Isztanbulba jarok, meg nem jutottam el: felmentunk a Galata-torony tetejere. A kilatas fantasztikus volt.

Utana meg konyvesboltba mentunk. Mikor az uszkudari mecset elott vagtunk at, ahol az a bizonyos kut van, amit oly gyakran jelolunk meg talalkozasi pontkent, meglattuk a cengelkoyi csaladbol a 3 gyermeket es az anyukat. Az apukat vartak. Mindenkit üdvözölnek sok szeretettel. Ha mi akartuk volna, biztos nem tudjuk igy megszervezni a talalkozot. Allah a legjobb szervezo.

Szerintem holnap mar nem fogok irni, mert del körül indulnom kell a repterre. (most kaptam egy pisztacias csokit kozvetlen fonokomtol) Szoval lehet, h. ez az utolso törökorszagi poszt.

Eltelt a nyar es a kurzus. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki követte es olvasta ezeket az oldalakat. Insallah - ha nem irok ev közben, ahogy eddig sem irtam - jovo nyaron folytatom.

A Mindenhato Allah segitsen valamennyiünket. Adja, hogy egyenesen jarjunk az Altala kijelölt uton. Adja meg nekünk az Ö szeretetet es azok szeretetet, akiket Ö szeret. Es az O aldasa legyen a Profetan, a csaladjan es a Tarsain.

Es az utolso szavam az, amivel minden iras es mınden beszed zarul: a tökeletse dicsöites es az alazatos halaadas a Mindenhato Allahot illeti, a Vilagok Urat.

Halima